A cipész lukas cipőben jár...

...avagy a mások dolgában mindig okosabb az ember, legyen szó tanácsról, konkrét elképzelésről, koncepcióról.

Minden fiatal ember életében elérkezik a pillanat, amikor különös késztetést érez arra, hogy lenézzen a fa tetejéről és szárnyait kitárva elbotorkáljon a fészek szélére, aztán...ugrás! Méghozzá fejest a nagybetűs ÉLET-be, ahol egy "teáskanálnyi" Felelősség mellett megtapasztalja a Szabadság igazi fogalmát...

Szerencsésebb esetben, valamilyen úton módon - hol egyszerűbben, hol keserédesen - lesz egy saját betonkockád, amivel azt csinálsz amit akarsz. Így történt ez velem is, lett egy! - de ne kérdezd, hogy milyen áron. ;) 

Már évek óta ott laktam és számtalan alkalommal arra eszméltem az éjszaka közepén, hogy mit és hogyan változtatnék meg a lakásban. Sajnálatos módon a matematikából jól ismert tfh-faktort - Tegyük fel, hogy... - a mai napig nem sikerült kizárnom az álmodozásaimból, így az ötleteim csak a fejemben születtek meg újra meg újra. De, ha addig élek is...

A bejegyzés címéből kiindulva gondolom érthető, hogy mire is akartam utalni ezzel? Van egy alap elképzelésem arról, hogy abban a lakásban, hogyan lehetne maximalizálni azokat az igényeket, amelyeket én személy szerint fontosnak tartok egy otthonban. Például én imádok főzni, sütni - nem röhög! :) - ezért NAGY konyhát szeretnék. - Persze, old meg 47 m2-en, sok sikert! - Imádom a tágas tereket, ahol sok a fény, és ha twist-contest estet rendezek, akkor van hely összekarcolni a parkettalakkot. - jah?! Mondtam már, hogy kicsi a lakás? - Tehát, ez mind nagyon szép, de jó lenne, ha pont nem az a fal lenne 60 cm-es főfal, ahová én egy ajtót szeretnék, hogy megváltoztassam az átjárhatóságát a helységeknek. Egy szó mint száz, se időm nem volt a koncepció tervezéshez, sem teljességgel kiforrott ötleteim, ezért csak egy szegmens készült el...mi más, mint a konyha? :) 

A lakás adottságait szem előtt tartva - és egy vékony válaszfalat nem a helyén tartva - egy amerikai konyhás elgondolásom vízióját láthatod picit lentebb. A koncepció megosztásának célja, hogy megmutassam, hogy hogyan dolgozom. Persze vannak benne hibák, mert nincs befejezve, de talán ez is egy szelet belőlem. Ha elkészül, ígérem, hogy lesz az asztalon egy szelet másból is, amiből szívesen megkínállak... 

Jó étvágyat...

Gyakorlati kérdés...

Vannak az életben fontossági sorrendek, amiket kódolva hordozunk magunkban...az egyik ilyen veleszületett primátus számomra a Családom. 

Kevés olyan dolog van az életben, amit ne tennék meg a saját családomért. Az egyik ilyen tett, a testvérem költözésével van szoros kapcsolatban. A Jövevény érkezésének vonzata a nagyobb lakásba költözés, amely rászorult a munkás kezek érintésére. A költségek leszorításának egyik legideálisabb megoldása a "csináld magad" mozgalom átmeneti megalapítása volt a családon belül. 

A munkálatok elkezdése előtt a tervezés fázisa itt sem maradt el. A testvérem megkért, hogy alkossam meg az elképzeléseit virtuálisan, hogy lássa, vajon jó ötlet-e az adott alapanyagok beszerzése. Természetesen a munkám mellett kevés időm jutott a tervek tökéletes és fotorealisztikus elkészítésére, de ennél a munkánál - a megrendelő személyét is tekintetbe véve - nem voltak annyira szigorú elvárások. Inkább a befektetett energiák domináltak, valamint az a hangos ütvefúró szerkezet, amivel egy pár óra leforgása alatt a meglévő fürdőszobát a szocializmus által megalkotott panelkockává alakítottam. Ez számunkra egy olyan munka volt, ahol mindent megtettünk azért, hogy a Család végül egy otthonba érkezzen haza. A mai állapotokat tekintve ez sikerült is. Sokat tanultam ezen a kihíváson keresztül az elhivatottság fogalmáról. A 6. napon, mikor már szívritmuszavarokkal   keltünk az újabb napi 20 órás munkavégzés hajnalán rádöbbentem, hogy az igazán minőségi és lelkiismeretes munkavégzéshez mindent bele kell adni!

Néhány kép, a lakás tervezést is érintő szegmenséről:

 

A mai napig óriási élmény látni a keresztfiamat a lakásban randalírozni, amit a saját kezünkkel a testvéremmel együtt alkottunk ...

A dohányzás hatással van környezetünkre...

Az egyik kedvenc megbízásommal folytatnám bejegyzéseimet, ezzel megkezdve a Munkáim oldal kiegészítését.

A cigaretta az életem részévé vált, amikor az egyik korábbi alvállalkozóm felkeresett, hogy tervezzek neki és megbízójának egy szivarszobát. A megrendelő bizonyára hatása alá került a XIX. századi Egyesült Királyság hagyományainak, ha impozáns és modern irodaházának falai közé akarta varázsolni az 1800-as éveket. 

Igyekeztem megfelelni az elvárásoknak, bár sajnálatos módon ennél a munkánál a megrendelővel nem sikerült személyesen találkoznom. Az alvállalkozó vázlatai és a saját elgondolásaim alapján nekiültem és terveztem. A régies hangulatot a sötét falburkolattal gondoltam megteremteni, viszont ismerve az iroda hangulatát, próbáltam valahogy belevinni a modern világ stílusjegyeit is, ezért a világítótesteket ennek jegyében alakítottam ki. Ezek a saját impresszióim a tervezésről. Lehet, hogy másnak nem ez jut eszébe a képek láttán, de a megrendelővel együtt magam is elégedett voltam az eredménnyel: 

Tóth Gábor Dániel